Imre Mihály tanulmánykötete irodalom-, egyház- és művelődéstörténeti szempontból kiemelkedő eredményeket foglal magában, régi adósságokat törleszt és számos vonatkozásban új távlatokat nyit. A tanulmányok többnyire a 17. századi német–magyar kulturális és irodalmi kapcsolatrendszerrel foglalkoznak, olyan témákat dolgoznak fel, amelyek kutatása régóta szükséges a hazai tudományosság számára, s egyúttal tükrözik a legújabb nemzetközi trendeket, mint amilyen a protestáns mártirológia vizsgálata, vagy a konverzió nyelvi és antropológiai jellegzetességei, illetve a protestáns gyászévtized európai visszhangja, eseményei, röpirat- és levelezésirodalma, a magyar protestantizmus európai beágyazottsága, az életszentség értelmezése protestáns és katolikus kultúrkörben. Több tanulmány tudatosítja, hogy a hazai kutatásban eddig kevésbé számontartott németországi szellemi központokkal is mély és sokoldalú kapcsolatban állt a magyar protestantizmus. A magyar irodalomtörténet-írás legnagyobb felfedezése az utóbbi egy-két évtizedben, hogy a kegyességi műfajoknak, elsősorban az imakönyveknek és elmélkedéseknek meghatározó szerepük volt a modern európai ember lelkiségének kialakulásában, s ezen keresztül a romantika utáni modern irodalom létrejöttében. Az imádságretorika mély megértésével, annak eszközként való használatával mélyre hatoló, új, érvényes elemzést lehet adni akár egy már sok egyéb szempontból is eredményesen vizsgált klasszikus alkotásról. A kötetben tárgyalt témák és alkalmazott módszerek az irodalomtudomány és irodalomértés számos területén fognak megtermékenyítően hatni.
(Heltai János egyetemi tanár, az MTA doktora ajánlása)
Kötetünk megjelenése ünnepi alkalmak ritka egybeesésének köszönhető. 2015 januárjában hetvenötödik születésnapját ünnepli Fekete Csaba, az Egyházkerületi Nagykönyvtár tudo - mányos főmunkatársa, és kerek ötven esztendeje annak, hogy 1964. december 1-jén segédlelkészként elkezdte könyvtárosi munkáját. Kiváló befektetése volt a Református Egyháznak, hogy az ünnepelt az 1990-es évek óta – könyvtári feladatai mellett – je - lentős részben kutatásainak élhet. Gazdag publikációs jegyzé - kéből ítélve egyedül pótol egy kisebb kutatóintézetet. Ha szak - professzorának az előszóban idézett jellemzését egybevetjük az emlékkönyv végén olvasható terjedelmes bibliográfiával, elgondolkodtató az évtizedeken átívelő tematikai következe - tesség és összhang. Az ő életművének szinte pályakezdéstől változatlan, színes tematikáját igyekszik követni kötetünk is, amelyben a történettudomány, az egyháztörténet, az iskola- és neveléstörténet, a nyomdászat-, a könyv-, könyvtár- és olvasás - történet, az irodalom-, a nyelv-, a kutatástörténet, a bibliafilo lógia, illetve az egyházzene és a zenetörténet kiváló szakértői éreztetik – magvas írásaik segítségével – Fekete Csaba iránti megbecsülésüket.
Az Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványainak új sorozata a Tiszántúl protestáns múltját és értékeit tárja fel, elsősorban a történettudomány, a művelődéstörténet és az egyházművészet eszközeivel. A Debreceni Református Kollégium alapításának 475. évfordulóján élre kívánkozott az Egyházkerületi Nagykönyvtár féltett régiségeit tömörítő Kazay-gyűjtemény és egykori tulajdonosának bemutatása. A 18. század legjelentősebb polgári magánkönyvtárát létrehozó Kazay Sámuel debreceni patikus történetében egyszerre tükröződnek a korszak hétköznapjai, egyháztörténelme, nevelés- és tudománytörténetének különös adalékai, a hazai gyógyítás múltja, a könyvek sorsa és a gyűjtő személyisége, sőt az antikvitás magyarországi kultusza is. Mint a patikus feljegyzéseiből elénk tárul, a 18. század derekán nem csupán az egyetlen hivatásos hazai könyvkereskedő, de egy magyarországi kereskedőváros lakója is figyelemmel kísérhette Európa könyvészeti aukcióit – Londontól Párizson és Amszterdamon át Bécsig –, sőt olyan kollekciót hozhatott létre, amely tartalmában tudósokéval, bibliofil értékei terén arisztokraták könyvtáraival vetekedett. Ismert vélekedés szerint ünnepi alkalom, ha elszórt utalások alapján következtethetünk egy-egy gyűjtemény tulajdonosának véleményére, ízlésére. A Kazay-hagyaték szokatlanul gazdag ezen a téren, megismerhetjük a patikus műveltségét, képzőművészeti vonzalmait, sőt felekezeti nyitottságát is. A forrásanyag betekintést enged a cívisek világába, abba a közösségbe, amelynek könyvekhez való viszonyulása összhangban áll az írni-olvasni tudás szabad királyi városok közül is kiemelkedő debreceni adataival.